2011. szeptember 28., szerda

Házicsoki



Általános iskolában a farsangra, egyéb bulikra az anyukák egy-egy tál sütivel állítottak be. Jármezei Jutka anyukájának volt a legeslegnagyobb sikere, ugyanis ő egy tálca házicsokit hozott mindig. Ez körülbelül három másodpercig tartotta magát, és mindig csak egy nagyon pici kockát, vagy annak is csak a sarkát sikerült megkaparintani. Azt hiszem, attól finomabb édességet életemben nem ettem.

Egyszer el is kérte valaki a receptjét Jármezei Jutkától, aki sok példányba leírva be is hozta az osztályba. Úgy kezdődött: 1 kg tejpor... Erre Édesanya azt mondta, hogy felejtsem el, ember nincs a földön, akinek annyi pénze van, hogy meg tudjon venni egy egész kilónyi tejport. Ekkor arra gondoltam, hogy a kis tasakos változatból - amit kávéhoz árultak, talán 2 gramm lehetett egy csomagban - majd én idővel összegyűjtök annyit, hogy Édesanya meg tudjon csinálni egy egész tálcányi házicsokit. Nem jött össze.

Jármezei Jutkáék pedig az első osztály végén elköltöztek Nyírtelekre, örökre megfosztva az 1.b.-t az élménytől.

A házicsoki íze, vagy annak csupán emléke azóta is itt van a számban. A boltban pár hete megláttam a tejes polc legalján tejport, kilós kiszerelésben. Félve néztem az árcímkére, de egyáltalán nem volt ijesztő. Gyorsan kerestem recepteket, közös nevezőre hoztam őket, és íme az eredmény:

Hozzávalók:

35 dkg tejpor
30 dkg cukor
5 dkg kakaópor (cukrozatlan)
10 dkg vaj
1 dl víz

Elöljáróban elmondanám, hogy én nádcukrot használok, ami annyira nem édes, mint az otthoni fehér színű répacukor. Ezért, aki szeretné elkerülni az esetleges émelygős végeredményt, próbálkozzon először kicsit kevesebb, mondjuk 25 dkg cukorral.


A vízben feloldom a cukrot, felforralom, és kb. 5 perc alatt szirupossá főzöm. Még a tűzhelyen hozzákeverem a vajat, addig míg teljesen elolvad benne. Közben a tejport és a kakaóport elkeverem egymással. Leveszem a tűzről a vajas szirupot, majd a tejporos-kakaós keveréket fokozatosan hozzá adagolva csomómentesre kavargatom.

Egy jól formázható masszát kell kapnunk. Én egy sütőpapírral kibélelt kocka formájú edénybe nyomkodtam, de nagyon jól lehetne golyócskákat, bármi mást alakítani belőle, esetleg mogyoróval, mandulával, mazsolával, marcipánnal tölteni a közepét. Mikor szobahőmérsékletűre hűlt, hűtőbe raktam. Ezután kemény, jól vágható csokitáblává vált.

Nagyon-nagyon hasonlít az íze a mesebeli házicsokira.

 

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Fahéj! Tudom ajánlani mindenkinek, hogy egy kis fahéjat is adjon a kakaóporhoz, nagyon finommá és markánsság teszi az ízét!

Zsuzsanna Valentin-Bodor írta...

A 2 grammos tejpor sztori fenomenális!Hány dekáig jutottál el? 175 adag tejporos kávéval kalkulálva, nem is lett volna annyira lehetetlen projekt. Csak találnod kellett volna egy koffein-függőt. Zsuzsi

emmatyi írta...

Jaj kedves Zsuzsi, bocsánat a késő reakcióért, mostanában lefoglal egy 10 hetes fiatalember. Szóval tekintve, hogy akkoriban önálló jövedelemmel nem rendelkeztem, csak akkor jutottam hozzá a kistasakos tejporhoz, ha szüleimet vendégségben megkínálták kávéval, és elrakhattam egyet, mivel Édesanya feketén issza a kávét. Így sikerült összegyűjtenem nagyon-nagyon lassan 3-4 tasakot. Aztán elveszítettem a türelmemet, feladtam az egész projektet. Ennyire vagyok kitartó - semennyire, viszont megjutalmaztam magam, és megettem a tejport egymagamban.

Megjegyzés küldése

 

Etetem a családom © 2010

Blogger Templates by Splashy Templates