Desszertgolyók

Avagy Mikuláscsomag saját kezűleg (paleo).

Az idén úgy döntöttem, hogy nem rontom tovább a gyerekeket, nem tömöm tele mindenféle gyári cukros-színezékes-adalékanyagos cuccal a csomagjukat, inkább feláldozok egy délelőttöt, és elkészítem a nyalánkságokat saját magam. Vásároltam Mikulást ábrázoló fémdobozt, amit persze gluténos sütivel megrakva árulnak, de ezeket Lajos bevitte a munkahelyére, nekünk megmaradt a doboz. A belevaló receptjeit pedig számos oldalról összevadászva végül a saját magunk ízlésére formáltam, így születtek meg a következők:

 

Hozzávalók:

 

Kókuszgolyó

150 gramm pirított mandula

30 gramm kókuszreszelék

2 evőkanál cukrozatlan kakaópor

1 evőkanál rumaroma

3 evőkanál fekete kávé (espresso-ból elég 2 is)

2 evőkanál méz

kókuszreszelék a forgatáshoz

 

Zserbógolyó

150 gramm aszalt sárgabarack

150 gramm dió

1 evőkanál baracklekvár

vanília

a bevonáshoz 100 gramm keserű csokoládé a lehető legnagyobb kakaótartalommal, min. 70 %

1 evőkanál kókuszolaj

 

Marcipán bonbon

100 gramm hántolt mandula

2 evőkanál frissen facsart narancslé

1 kiskanál vanília kivonat

1 evőkanál méz

a bevonáshoz csokoládé és kókuszolaj

 

Rumos körte

Receptjét már korábban közöltem

 

 

Kókuszgolyó:

A mandulát aprítóban megdaráljuk és összekeverjük a többi hozzávalóval, a hempergetésre szánt kókuszreszelék kivételével. Ha nem akar összeállni, adhatunk hozzá lekvárt, vagy frissen facsart narancslevet. Ha túl képlékeny lett, akkor kókuszreszelék hozzáadásával javíthatunk állagán. Golyócskákat formázunk a masszából, kókuszba forgatjuk és hűtőben tároljuk.

 

Zserbógolyó:

A barackot és a diót aprítóban összedaráljuk, majd egy tálban elkeverjük a többi  hozzávalóval, természetesen a bevonáshoz használt csokoládé és kókuszolaj kivételével. A barackos masszából golyókat formázunk. Nálunk iszonyat meleg van, tehát a bevonás előtt egy kicsit betettem a golyókat a hűtőbe, hogy könnyebb legyen dolgozni velük a későbbiekben. A csokoládét (az enyém 86 %-os kakaótartalmú volt, de 70 is elég) kockákra törjük, felolvasztjuk, majd hozzákeverjük a kókuszolajat. Itt árulnak kebab (saslik, rablóhús) felszúrására szolgáló bambuszpálcikát, ebből használtam egyet a következő művelethez. Beleszúrom a golyóba, amit belemártok a csokoládészószba, majd sütőpapírra helyezem úgy, hogy a pálcika valahova alulra-oldalra essen, majd kihúzom azt alulról. Célszerű a sütőpapír alá egy vágódeszkát helyezni, hogy amint kész vagyunk gyorsan hűtőszekrénybe tudjuk rakni művünket. Nálunk ugyanis kegyetlen meleg van, sosem szilárdulna meg a bevonat, csak lefolyna az egész. Egyébként hűtőben nem kell neki egy óra, és tökéletes állagú lesz, a papírról minden nyom nélkül eltávolítható a desszert.

 

Marcipán bonbon

A mandulát aprítógépben megdaráljuk, minél finomabb, annál jobb. Hozzáadjuk a narancslevet, vaníliát, mézet, alaposan összedolgozom. Golyókat formázunk a masszából, majd az alját egy lapos felületre nyomva kilapítjuk. Az előző produkcióból megmaradt csokoládészószba mártogattam őket félig, ezt lehet is kézzel végezni, nem szükséges pálcika. Szintén deszkára-sütőpapírra sorakoztatva, hűtőszekrénybe téve megvárjuk, míg megszilárdul a csoki, majd a tetejét is lecsurgatjuk egy villával, vagy pálcikával. Természetesen bármilyen más formát is ki lehet alakítani a marcipánból, sőt, bevonni sem szükséges.

 

A megmaradt csokoládé-bevonó hűtőbe téve eláll, újra felolvasztva bármikor felhasználható.

 

Az elkészült desszert apróságokat pici muffin papírkákba tettem, és a dobozba sorakoztattam őket.

 

 

 

 

 

Rakott karfiol paleo módra

Alig pár hónapja voltunk házasok, mikor egyszer rakott karfiolt készítettem vacsorára. Jól sikerült, mindkettőnknek ízlett, csak hát hatalmas mennyiség lett, ezért átvittem Maminak belőle, aki csak két sarokra lakott tőlünk. Másnap hallottam vissza Édesanyától: "Jó vót Valikám az a karfiol, amit a Gréta hozott, csak kár, hogy kimaradt belőle a rizs. De azért megettem, jó vót."

Így találtam én fel a paleo rakott karfiolt, csak nem tudtam róla. Azóta tejmentes is lett.

Idővel kidolgoztam egy még profibb (nekem finomabb) receptet, itt található.

Hozzávalók:
1 és egy fél közepes fej karfiol
700-800 gramm darált hús
zsír vagy olaj
1 vöröshagyma
pár gerezd fokhagyma
1 kanál sűrített paradicsom
só, bors
pirospaprika
50 gramm nyers, natúr kesudió
1 púpos evőkanál dijoni mustár
negyed citrom
1 tojás (tojáshelyettesítő porral kiváltható, ebben az esetben viszont nem paleo)

A kesudiót beleteszem a turmixgépbe, és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Hagyom ázni addig, míg a többit előkészítem.

A karfiolt rózsáira szedem, megmosom, sós vízben felteszem főni.

A darált húsból pörköltöt készítek, tehát a kockára vágott vöröshagymát zsíron megdinsztelem, lehúzom a tűzről, hozzáadom a pirospaprikát és egy korty vizet. Elkeverem, majd belerakom a húst, amit fakanállal szétválasztgatok, ne ragadjon össze. Hagyom, hogy a pörzsanyagot összekapja (Édesanyától tanultam ezt a kifejezést), elkeverem benne a paradicsompürét, sózom, borsozom, majd lefedve párolom. Én a vége előtt 5 perccel adom hozzá az apróra vágott fokhagymát, hogy az íze  megmaradjon, de van aki az elején, a vöröshagymát követően. A darált húsos pörköltöt zsírjára sütöm, nincs szükség nagy mennyiségű zaftra, mert eláztatja az ételt majd.

A beáztatott kesudiót összeturmixolom, és nem szűröm le! Ez a legjobb az egészben, a magtejek esetében a szűrés elég maceráns tud lenni. Hozzáadom a tojást, a citrom levét, mustárt, sózom, borsozom, majd egy korty vizet, hogy jól össze tudjam dolgozni. Ezt követően egy elég sűrű, inkább tejföl-szerű szószt kapok, amit én tovább engedtem vízzel addig, míg önthető lett, hogy be tudjam vele vonni az étel tetejét.

Hőálló tálba rétegenként belerakom a nagyobb szeletekre vágott karfiolt, húsos szószt, karfiolt, szószt, majd végül karfiolt. Ráöntöm a kesutejfölt, egyenletesen bevonva a zöldségeket. 180 fokos sütőben addig sütöm, míg szép színt nem kap a teteje.