Mama almás sütije

Gyermekkorunkban Édesanya nem sokat sütött, mert ő maga nem rajongott az édességekért. Három dolgot azonban néha-néha előállított: piskótatekercs, szilvalekváros hájas - ó, mennyire utálom -, és az almás süti. Egyszer jól ki is röhögtem, és javasoltam neki, bővítse a repertoárt, mert nem fognak az unokák hozzá járni. "Ja, majd idehozom őket, aztán jól megeteted őket  az almással..." - gúnyolódtam vele.

Majd sok-sok év múlva megérkeztek az unokák. És odavannak Mama almás sütijéért.

Hozzávalók:

40 dkg liszt (self raising flour, Orgran)

26 dkg vaj

13 dkg porcukor

4 evőkanál tejföl

3 kg alma
vaníliás pudingpor (egy zacskó Dr. Oetker, vagy 3 ekanál White Wings Custard Powder)

lekvár

cukor, fahéj

szeletelt mandula (elhagyható)

A lisztet a porcukorral, és a hideg, felkockázott vajjal összedolgozom. Majd hozzágyúrom a tejfölt is, mikor szép gombócot formáltunk belőle, berakjuk a hűtőbe pihenni. Ezalatt meghámozzuk, és nagylyukú reszelőn lereszeljük az almát. Megcukrozzuk, fahéjjal ízesítjük, kicsit állni hagyjuk. Mikor levet eresztett, kicsavarjuk, de ne teljesen, kell, hogy egy kicsit zaftos maradjon, nem jó a fűrészpor a sütemény közepében.

És itt következik a saját újításom: az alma levét a pudingporral sűrűre főzöm, majd hozzáöntöm a lereszelt almához és alaposan elkeverem.

A tésztát két részre osztjuk, az egyik felét sütőpapírral bélelt tepsibe nyomkodjuk, hogy egyenletes legyen. Megszúrkáljuk villával, majd lekvárral vékonyan megkenjük. Édesanya szeletelt mandulával szórja meg, én is így szoktam, majd jön rá az almás massza. Ezt követően, mert még mindig lusták vagyunk, szépen ráreszeljük az egészre a tészta másik felét, a nagylyukú reszelővel.

180 fokra előmelegített sütőben 30-35 percet sütjük.



Palacsinta

Szégyen, nem szégyen, bizony, palacsintát is szakácskönyvből tanultam meg sütni, mikor anyukám dolgozott, és telefonunk akkor még nem lévén, más segítségre nemigen számíthattam. Turós Lukács 1967-ben megjelent, Lányok, Asszonyok szakácskönyve számomra a Biblia főzésügyekben. E szerint a hozzávalók: 20 dkg liszt 2 tojás csipet só 2 deci tej 2 deci szódavíz (vagy amennyit felvesz).

Persze egy idő után megy ránézésre is a dolog, nem kell megijedni egy tinilánynak sem.

Modernizálva, nyavalyára szabva (értsd: gluténmentes), Magyarországon úgy módosíthatnánk a fenti receptet, hogy a liszt Schar Mix B legyen, a zsiradék pedig olaj. Sőt, ez utóbbiból szoktunk a tésztájába is keverni egy keveset, ettől állítólag nem fog leragadni, bár a teflon sütők korában nem tudom, van -e igazán létjogosultsága. Városi legendák keringenek arról, hogy palacsintatésztához legeslegjobb a Schar Mix C liszt, az eredetitől is finomabb lesz. Nekem ebben sajnos nincs tapasztalatom.

Amennyiben a tojást is száműznünk kell, úgy az egyedül üdvözítő megoldás az Emese süteménypor beszerzése, melyet csak tejjel kell elkevernünk, esetleg pici olajjal. Mivel a süteménypor már cukrot is tartalmaz, ezért a sós palacsintát akár el is felejthetjük.

Amennyiben Ausztráliában tartózkodunk, úgy vásároljunk magától megkelő lisztet (self raising flour, Orgran). Ezzel és a hagyományos hozzávalókkal, akár a tojás elhagyása nélkül is nagyszerű tésztát készíthetünk.

Tetszés szerint tölthető, édes és sós változatban is.

Banános kenyér

A receptet Judittól kaptam, ezt formáltam gyógyira. Hozzávalók: 0,5 bögre méz 0,5 bögre olaj 2 bögre liszt (self raising flour) 1teáskanál tojáshelyettesítő por, vagy kukorica-keményítő (aki teheti, az használjon ezek helyett 1 tojást) 0,5 dl tej (ha tojást használsz, akkor nincs rá szükség) 3 banán villával összetörve 1 teáskanál szódabikarbóna A mézet összekeverjük az olajjal, tojáshelyettesítő porral (tojással), tejjel, majd hozzákeverjük a banánokat és a lisztet. Ha egy mód van rá, érett, esetleg barnás banánokat használjunk, sokkal intenzívebb az íze. A keveréket sütőpapírral kibélelt kenyérvekni formában 150 fokon 50-60 percig süssük. Az idő leteltével fogpiszkálóval ellenőrizzük, és ha szükséges toljuk vissza még egy kicsit.

Diós kocka

Nekem jöhet minden, ami diós, és ami krémes. Ebből az alaptételből kiindulva találtam ki, egy "édességre kiéhezett" rohamom során a  következő sütit. Hozzávalók: Tészta 3/4 bögre darált dió 1 bögre liszt (self raising flour) 1 bögre cukor 1 teáskanál szódabikarbóna csipet só 6 evőkanál étolaj 1 bögre tej vaníliáscukor, v. vaníliapaszta   Krém: 4 dl tej 3 evőkanál cukor 1 zacskó Dr. Oetker vaníliás pudingpor 10 dkg vaj (sózatlan)   Csokimáz: 6 dkg vaj (sózatlan) 3 evőkanál kakaópor (az a fekete, cukrozatlan) 1 evőkanál porcukor 1 evőkanál olaj A tésztához a hozzávalókat habverővel összekeverem, sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöm. Az én tepsim 21 x 31 cm méretű. Majd 180 fokon 35 percig sütöm. Ha megsült, a sütőpapírral együtt ki tudom emelni a tepsiből, rácsra teszem, és megvárom, míg teljesen kihűl. Közben elkészíthetem a pudingot: a tejet, a cukrot és a pudingport a szokásos módon megfőzöm, majd kihűtöm. Én ezt vízfürdőben szoktam tenni (nem én, hanem az edény fürdik, bár fordítva sem hangzik rosszul), néha-néha megkevergetem, hogy nem bőrösödjön meg a puding. A vajat vegyük ki hamarabb, kicsit puhábban könnyebb habosra keverni. Tehát ez következik most, a vajat habosra keverjük, majd fokozatosan adagolva hozzá a kihűlt pudingot szép, csomómentes krémet kapunk, amit rásimítunk a kihűlt tésztára. Hűtőben várhat, míg elkészítjük a csokimázt. A vajat felmelegítjük, de ne hevítsük túl, tényleg csak éppen annyira, hogy elolvadjon. Én ezt mikróban szoktam megtenni, alacsony hőmérsékleten, állandóan ellenőrizgetve. Ezt követően hozzákeverem a kakaót, a porcukrot, simára, majd ha kihűlt, az étolajat. Rácsorgatom a krém tetejére, ha nem terül el magától, kicsit nedves késsel segíthetünk neki. Hűtőbe rakjuk legalább egy órára, a csoki miatt. Akinek nincs türelme a csokimázzal bíbelődni, vagy miatta várni, az ehelyett durva darabokra vágott és pirított diódarabokat is szórhat a tetejére, úgy is nagyon finom, és még diósabb.

Puncs kocka

 

Két tepsi piskótát sütünk, egyikből lesz az alja-teteje, a másikból a tölteléknek való. Aki használhat tojást, az készítsen egy darab, 4 tojásból és egy darab 5 tojásból álló piskótát a szokásos módon.     Tojásmentes változat:     Első piskóta: 2 bögre liszt (self raising flour) 1,5 bögre cukor 1,5 teáskanál szódabikarbóna csipet só 10 evőkanál étolaj 1,5 bögre tej  Habverővel csomómentesre keverem, én a 21 x 31 cm nagyságú tepsimben sütöttem 180 fokon 35 percig. Második piskóta: 1,5 bögre liszt 3/4 bögre cukor 1 teáskanál szódabikarbóna csipet só 6 evőkanál étolaj 1 bögre tej Eljárás ugyanaz, mint az első piskótánál. Az elsőt, miután kihűlt, kettévágom, ez lesz az alja és teteje. A másodikat darabokra tépem, és elkészítem a tölteléket. Töltelék: 2,5 dl tej 1 zacskó vaníliás pudingpor 20 deka vaj 10 deka porcukor rum vagy rumaroma 2 evőkanál lekvár (lehetőleg piros ízű) fél üveg meggybefőtt apróra vágva kakaópor A pudingot elkészítem a tejjel, majd kicsit kihűtöm. A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a pudinghoz a vajas keveréket, plusz az összes hozzávalót - a lekvár kivételével - az apróra vágott piskótával. Kézzel "masszásítom", ízlés szerinti mennyiségű kakaóport szórok hozzá, csak annyira, hogy barna legyen. A sütemény alját képező piskótalapra rákenek egy kis lekvárt, majd a tölteléket elegyengetem rajta. Meglepő, de ez a massza egész rendesen viselkedik, könnyen formára igazítható, majd ráfektetem a szintén lekvárral - alulról - bekent felső piskótalapot. Máz: 20 dkg porcukor 3 evőkanál citromlé 2 evőkanál meggylé Simára keverem, majd a tésztára kenem, ha nem terül el magától, vizes kés lapjával segítek neki. Az így összerakott süteményt hűtőben pihentetem pár órát, hogy összeálljon és megkeményedjen a cukormáz a tetején. Igazából másnap lesz finom, mikor jól összeérnek az ízek. Emma a 11. szülinapjára puncs tortát kért, méghozzá nem is akármilyet: könyv alakban. A következő módon készült el: Kettő darab 6 tojásból álló piskótalapot sütöttem, a szebbiket egy műanyag edény felhasználásával hűtöttem. Hidegen már reped, és fontos, hogy valami könnyű "tölteléket" használjunk ehhez a művelethez, ami nem nyomja le az alsó lapot.     A tölteléket és cukormázat ugyanúgy készítettem, mint korábban.

Madaras süti

 

Ha a Sátor utcán nőttél fel, akkor már a Madaras illatától is a gyermekkorod jut eszedbe. Hát még az ízétől. Terikétől örököltük. Hozzávalók: 25 dkg liszt (Mantler-M.o.) (Orgran-self raising flour-Au.) 20 dkg vaj 15 dkg darált dió 10 dkg porcukor Tejföl, valamint porcukor a forgatáshoz. Rém egyszerű, a hozzávalókat összegyúrjuk annyi tejföllel, amennyit felvesz. Majd deszkán majdnem 1 cm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk. Ennek eredetileg madaras formával kellene történnie, de eddigi életem során nem sikerült ilyet beszereznem, pedig töröm magam, így marad a szívecske. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk őket, majd 180 fokos sütőben, 10-13 perc alatt aranybarnára sütjük. Vigyázzunk, mert középbarnán már keserű lesz. Még forrón porcukorba forgatjuk.

Gyümölcsös-túrós torta

 

Ezt a receptet a Húgomnak írtam le először, ezért kicsit szájbarágósnak és aprólékosnak tűnhet. De, sikerült a tortája, tehát működik! Hozzávalók: Tészta: 1,5 bögre liszt 1 bögre cukor 3 evőkanár cukrozatlan kakaópor 1 teáskanál szódabikarbóna 1 teáskanál sütőpor (ha nincs, el is hagyhatod) csipet só vaníliacukor 6 evőkanál étolaj 1 bögre tej Túrókrém: 0,5 kg túró (tehéntúró, ennek hiányában ricotta) 0,5 liter habtejszín (én mindig hulalát használtam otthon, szerintem sütikhez az a legjobb) egy evőkanál zselatin 10 deka cukor vaníliáscukor esetleg citrom reszelt héja Gyümölcsök Zselé: 1 kanál zselatin 2 kanál cukor 0,5 liter szűrt almalé, vagy szőlőlé A tésztához a hozzávalókat összekevered habverővel, hogy csomómentes legyen, és egy piskótatészta állagú masszát kapjál. A tortaforma aljára tegyél sütőpapírt, az oldala maradjon papírtalan, zsírtalan, és akkor nem lesz púpos a tésztád. Majd 180 fokon 35 percig süsd, de mielőtt kiveszed, ellenőrizd fogpiszkálóval a közepét. Ha megsült, vedd le a forma oldalát, míg kihűl, majd tedd vissza a túrókrém ráöntése előtt. A túrót villával áttöröd, a habtejszínt kemény habbá vered. A túróba belemegy a cukor, vaníliáscukor, citrom reszelt héja, tejszínhab lassan adagolva. (Ha ricottát használunk, akkor adjuk még a krémhez legalább egy fél citromnak a levét, hogy a túró savanykás ízét pótolja). A zselatint a használati utasítás szerint kábé fél deci vízzel elkészíted. Általában úgy kell, hogy a mikróban melegítesz vizet, hogy nagyon meleg legyen, de ne forrjon. Ebben feloldod a zselatint. Mikor feloldódott, akkor hozzákevered a túrós masszához, azért óvatosan, ne legyen túl forró, akár kicsit várhat is, míg hűl, de nem szilárdul meg. És vigyázz, ne nagyon törd össze a tejszínhabot sem. A végén kóstold meg, hogy elég cukros -e a ti izléseteknek, mert pl. a Hulala is cukros, én mindig ránézésre és kóstolásra adagolom a cukrot. Ha kész, mehet rá a kihűlt(!!!!) piskótalapra. Erre jönnek a gyümölcsök (ha mirelitet használsz, várd meg, míg teljesen kiolvad, különben később szétáztatja a műved), majd a zselé. A zselé lehet dr. Oetker zseléporból, lényeg, hogy valami sárgás legyen. Ha magad csinálsz otthon, az talán kicsit finomabb.     A zselét, ha már nem meleg, hanem teljesen kihűlt, akkor öntjük rá óvatosan, nehogy feloldja a túrókrémet. Egész éjszakára hűtőbe rakjuk, és kész is.